Cikkek az Univerzumról

Hogyan segítenek a műholdak a sötétanyag megismerésében

A csillagászok feltételezése alapján a galaxisokat az anyag ismeretlen formája fogja közre, mely gravitációt hoz létre és a helyükön, pályájukon tartja a galaxisokat és csillagokat. Ez az anyag az univerzumot egyben tartó ragasztóként hat, a neve sötétanyag.

A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el. Bár a sötétanyagot nem látjuk, a csillagászok rájöttek hogyan találhatnak rá. A Hubble űrtávcsővel 2 év alatt egy 600 képből álló mozaikot raktak össze, melyek az égbolt egy jókora részét ábrázolják 3D-ben, melyen közel 2 millió galaxis látható.

Ennek eredményeképp világossá vált, hogy a közönséges anyagból keletkező csillagokat és galaxisokat a gravitáció tartja fogva a sötétanyag felhőiben, így szabva meg a világűr felépítését.

Nem sokkal az ősrobbanás után, a sötétanyag gravitációs tartása volt az egész univerzum fejlődésének alapja, saját létezésünket is ennek köszönhetjük. Bármilyen fontos is a sötétanyag létezésünk szempontjából, a csillagászoknak egyelőre elképzelésüknek sincs mibenlétéről.

A közönséges fizikai anyagokat látni, tapintani, érezni, szagolni, ízlelni tudjuk, a sötétanyagot nem. Eddig a Hubble űrtávcsőnek volt köszönhető, hogy a csillagászok módot találtak a felkutatására és mérésére. Az Univerzum tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötétanyag aránya, és 72% a sötétenergia.

Ha a legújabb mérések valósnak bizonyulnak, lehetőség nyílik arra, hogy a műholdak segítségével tudhassunk meg többet a sötétanyag tulajdonságairól. A GPS, GLONASS és Galileo műholdak keringési pályáját vizsgálva jutottak amerikai kutatók erre az eredményre. A műholdaknak nagy előnye, hogy nagyon pontosan ismerjük a pályájukat. Kilenc hónapon át gyűjtöttek adatokat a műholdak mozgásából, és az eredmények segítségével a Texas egyetem kutatói újrakalkulálták a Föld tömegét.

cikk folytatása:https://nyomkovetes-blog.hu/2015/01/16/hogyan-segitenek-a-muholdak-a-sotetanyag-megismereseben/

Színes exobolygók a láthatáron

Napjainkban a más csillagok körül keringő,
úgynevezett exobolygók kutatása aranykorát éli, egyre-másra születnek az újabb
és újabb eredmények a témában. A Kepler missziójának adatgyűjtése sajnos véget ért, de ez nem
jelenti a felfedezések folyamának megszakadását. A Hubble-űrtávcsővel most egy
exobolygó valós színét állapították meg.

A HD 189733 jelzésű csillag körül keringő, HD
189733b névre keresztelt exobolygó az úgynevezett fedési típusú bolygók közé
tartozik, vagyis a Földről nézve időről időre elhalad csillaga előtt, miközben
kis mértékben csökkenti annak fényességét. Az égitest a forró Jupiterek
családjába tartozik, tőlünk 63 fényévre lévő központi csillagát – amely a Naphoz
hasonló égitest – néhány nap alatt kerüli meg. Ebben semmi rendkívüli nincs,
azt leszámítva, hogy ez az első bolygó, aminek közvetlenül sikerült kimutatni a
valós, optikai tartományban látható színét – a HD 189733b-t egy képzeletbeli
űrhajós azúrkéknek látná!
cikk folytatása: https://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/szines-exobolygok-a-lathataron/