A Nap

1858-tól kezdődően naponta készítenek fényképeket a  Nap felületéről.

1908-ban vált bizonyítottá a napfoltok mágneses tereinek létezése.

A Napból kitörő gázáramlások mérete 2 000 km, gyakran 10 000 km magasságba is emelkedhet. Az ún. napkitörések 200 000 km magasságúak is lehetnek, időtartamukat tekintve eltarthatnak 20-100 percen keresztül.

A világűrbe 100 millió tonna plazma is bekerülhet.

A sarki fény színe attól függ, hogy melyik légkörrétegben keletkezik. Általában sárgászöld vagy zöld színű, de lehet kék, piros és lila is. Alakja különböző.

Sarki fény: naprészecskék a Föld légkörébe jutva molekulákkal ütköznek. Leggyakrabban 80 - 400 km-es magasságban, de előfordulhat 1 000 km magasan is. A Föld mágneses erővonalainak mentén a pólusok irányába mozognak.

Teljes napfogyatkozás a Földön átlag 200 évenként fordul elő. Legutoljára 1999-ben volt.

A nappali éjszaka minden élőlényben, emberekben és állatokban is szokatlan szorongást kelt.

A Nap belsejében levő fotonok csak 10 millió év alatt kerülnek ki a felszínre, és további 8,3 perc alatt éri el bolygónkat.

A pillanatnyilag látott napfény kb. 10 millió évvel ezelőtt keletkezett.