A HOLD

Ez az a bolygó, ami Tejútrendszerünkben a legközelebb van hozzánk,és ami számunkra a legkönnyebben megközelíthető.Bolygónk körül kering,és tudjuk, hogy közben saját tengelye körül is forog. Ez a magyarázata annak, hogy a Föld bármely pontján mindig a Hold ugyanazon oldalát látjuk.

Jóval kisebb Földünknél, de ennek ellenére mégis különleges hatással bír.

Kialakulása ennek a bolygónak sem tisztázott, csupán többfajta hipotézisből tudunk válogatni.

A Naphoz hasonlóan ugyanúgy kivívta elődeink figyelmét, tiszteletét, mint a Nap, és szintén felhasználtuk törvényszerűségeit időszámításunkba. Megszabta hónapjaink hosszúságát.

A tudomány nagyon sok kutatást folytatott a minél teljesebb megismerésére, az Ember már járt a Holdon is.

Tisztelete jeléül az ember a  Hold felszíni részeit különféle tudósokról nevezte el, illetve egyéb bolygónkon is használatos közneveket használt fel. 

A Hold sokarcúsága kiismerhetetlenné, rejtélyessé tette, talán ezért sikerülhetett kapcsolatba kerülni a romantika érzésével. Bár ez csak az egyik rész. A másik oldal a sötét, félelmetes és vészjósló. Valószínűleg ez a megítélés hatott a horror műfaj kialakulására.

Néhány érdekesség:

Dagály Újholdkor és Holdtöltekor van, mert a Nap és a Hold egy vonalba kerül a Földdel. Ilyenkor gravitációs hatásuk összeadódik.

A kutatók a Holdon található vízmennyiséget 200-300 millió tonnára becsülik.

A számadatokat tekintve eddig összesen 200 alkalommal lépett az ember a Holdra. Ez közel 300 órás időtartamot jelent, mely alatt 2415 mintát és 381,7 kg kőzetet gyűjtöttek.

Felszínén 58 kísérletet végeztek. Sok eszközt helyeztek el rajta, ami automatikusan üzemelt, amíg ki nem kapcsolták őket, 1977-ben.

1972 óta már nem látogatják az űrexpedíciók. Az utolsó űrhajó  az Apolló 17 volt.

Ha valaha vissza fog térni ide az ember, akkor már olyan szándékkal, hogy kutatóállomásokat építsen a további tervekhez.